VÁLLALÁSI SZABÁLYZAT javító, felújító, karbantartó munkákra és ÁLTALÁNOS
SZERZŐDÉS FELTÉTELEK alkatrész vásárlásra

I. Tartalom
Jelen Általános Vállalási Szabályzat (a továbbiakban: Vállalási szabályzat) a “2T+M” Kft.,
mint javítással és alkatrész értékesítéssel foglalkozó vállalkozás és a megrendelő
társaság, vagy személy között létrejött szerződés feltételeit tartalmazza.
A “2T+M” Kft. tájékoztatja Önt, hogy érvényes megrendelést kizárólag olyan módon tehet,
amennyiben jelen általános szerződési feltételeket minden további jognyilatkozat nélkül
elfogadja.
A “2T+M” Kft. jogosult jelen Vállalási Szabályzat / ÁSZF rendelkezéseit minden előzetes
értesítés nélkül egyoldalú nyilatkozatával módosítani. A módosítás a közzététellel lép
hatályba. A felek között létre jött szerződés tartalma a megrendelés elküldésének
időpontjában hatályos és az alábbiakban megadott helyeken közzétettek szerint
érvényes.
A “2T+M” Kft. jelen Vállalási Szabályzat / ÁSZF rendelkezéseit a Vevő, illetve a Megrendelő
megtekintheti a vállalkozás web oldalán, a web oldal címe: www.2tm.hu.
Amennyiben a Szolgáltató a jelen vállalási szabályzat alapján kizárólag
személygépjárművekbe történő alkatrész értékesítést végez fogyasztók, így természetes
személyek részére, úgy arra irányadó a 51/2003 Kormány rendelet rendelet, hivatkozással
a 10/2024 IM rendelet vonatkozó szakaszaira.
Tekintettel arra, hogy Szolgáltató személygépkocsik, illetve motorkerékpárok
karbantartásával, javításával nem foglalkozik, így nem irányadó rá a 249/2004. Kormány
rendelet.
Jelen vállalási szabályzat a 2T+M Kft. (továbbiakban: Szolgáltató) telephelyein végzett
szolgáltatások rendjét és feltételeit hivatott szabályozni ideértve azon javítási-
karbantartási szolgáltatásokat is, amelyeket a Szolgáltató jótállási-kellékszavatossági-,
illetve egyéb helytállási kötelezettége alapján vagy méltányossági alapon a megrendelő
számára díjmentesen végzi. A Vállalási Szabályzat és mellékleteit a Szolgáltató
telephelyén kifüggeszti az ügyféltérben, továbbá az elérhető a 2T+M Kft. honlapján
(https://2tm.hu/altalanos-vallalasi-szabalyzat/ )

II. Szolgáltató, illetve Eladó
Név: “2T+M”Kft.
Székhely: 9172 Győrzámoly, Központi Major 050/2. hrsz.
Cégjegyzékszám: 08-09-008806
Adószám: 11998769-2-08
Tevékenység: 45.32 Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem
45.20 Gépjárműjavítás,-karbantartás
Telefon: +36 96 352-081
E-mail: info@2tm.hu

III. Árajánlat

III.I. Alkatrész értékesítésre vonatkozó árajánlat és megrendelés
a) Vevő a Szerződés tárgyául szolgáló alkatrész megjelölésével és megrendelési
igényének közlésével ajánlatot tesz az Eladó részére a Szerződés megkötésére.
Azon alkatrészek esetében, amelyek Eladó telephelyén raktáron elérhetőek a
vevő szóban, illetve előzetes telefonos érdeklődést követően az általa megküldött
e-mail útján - amely e-mailnek kötelezően tartalmaznia kell az alkatrész pontos
beazonosítását, továbbá azt, hogy vevő új, vagy felújított, esetleg használt
alkatrészt szeretne vásárolni – teszi meg vételi ajánlatát.
A vevő vételi ajánlatára Eladó szóbeli érdeklődés esetén nyomban válaszol.
b) Amennyiben egyes alkatrészek Eladónál nincsenek készleten, vagy kizárólag
egyedi megrendelésre kerülnek beszerzésre Eladó által, úgy Vevőnek ki kell
töltenie és alá kell írnia a ,,Megrendelőlap” elnevezésű, Eladó honlapján is
elérhető formanyomtatványt, vagy amennyiben a megrendelőlap bármely okból
nem áll rendelkezésre, úgy a megrendelési igény minden lényeges tartalmi elemét
magában foglaló és eladó által elfogadott tartalmú nyilatkozatot és azt vagy
személyesen kell átadja Eladónak, vagy meg kell küldenie Eladó részére
(megküldés alatt értendő az e-mail is), amely módon teszi meg Vevő vételi
ajánlatát.
c) Amennyiben Vevő Eladót árajánlat tételre hívja fel, úgy Eladó minden esetben
rögzíti az általa adott árajánlatban, hogy mennyi ideig tartja fenn ajánlati
kötöttségét, azzal, hogy ennek elmaradása esetére az Eladó által adott árajánlat
legfeljebb 30 napig érvényes.
d) Vevő megrendelését az Eladó a teljesítéssel, vagy a megrendelés írásbeli (ide
értendő az e-mail is) visszaigazolásával fogadja el. A számla kiállítása pótolja a
megrendelés visszaigazolását. A szerződés akkor jön létre, amikor az Eladó vételi
ajánlatot elfogadó nyilatkozatáról a Vevő tudomást szerez, illetve, amikor a
nyilatkozat a Vevőhöz megérkezik.
e) Eladó alkalmazottai – a kisebb jelentőségű módosítások kivételével – nem
jogosultak olyan szóbeli kiegészítő megállapodások megkötésére vagy szóbeli
ígéretek tételére, amelyek az írásbeli megrendelés tartalmát meghaladják.
f) A Szerződés tárgyául szolgáló alkatrészt Vevő cikkszámmal köteles megjelölni.
Amennyiben a Vevő kizárólag a megrendelt alkatrész cikkszámát közli, a cikkszám
helyességéért a felelősség Vevőt terheli, ha pedig a Vevő az alkatrészt megnevezi,
akkor a cikkszám beazonosításhoz szükséges adatok helyes megadásáért felel.
Utóbbi esetben a cikkszámot az Eladó azonosítja be, melynek megfelelőségéért
Eladó felel, feltéve, hogy a Vevő által előzőek szerint megadott adatok helyesek, a
valósággal egyezőek.
A megrendelt alkatrész, illetőleg az annak beazonosításához szükséges adatok
Vevő általi téves megjelöléséből eredő károk és többletköltségek kizárólag a Vevőt
terhelik, azokkal kapcsolatban csereigényt és egyéb igényeket nem terjeszthet elő
az Eladóval szemben tekintettel arra, hogy Eladó nem vizsgálja és nem is
vizsgálhatja a megrendelési igény indokait.
Tekintettel arra, hogy az egyes gyártók a gépjárművekhez kapcsolódó
alkatrészeket folyamatosan továbbfejlesztik, így egy bizonyos cikkszámú
alkatrész esetében a gyártó esetlegesen csak annak újabb változatát tudja
szállítani. Amennyiben az Eladó a gyártás változása miatt a Vevő által megjelölt
cikkszámú alkatrész helyett azzal egyenértékű, de más cikkszámú alkatrészt ad
át/szállít, az nem tekinthető a Szerződés hibás teljesítésének, így azzal
összefüggésben Vevő az Eladóval szemben semmilyen igényt nem támaszthat.
g) Vevő a megrendelési igényével egyidejűleg köteles közölni az Eladóval az
alkatrészek átvételének módjára vonatkozó választását, amely lehet személyes
átvétel az Eladó székhelyén vagy telephelyén, valamint postai úton történő
szállítás. Kiszállítás átvételi mód választása esetén Vevő köteles ennek költségét
az alkatrész vételárának megfizetésével egyidejűleg megtéríteni az Eladó részére.
Amennyiben Vevő a személyes átvétel lehetőségét választja, azonban nem ő, mint
megrendelő kívánja átvenni az általa megrendelt alkatrészt, úgy a vevő érdekében
átvevő részére Eladó csak a vevő által kitöltött és átvételre kiterjedő
meghatalmazás alapján adja át a megrendelt alkatrészt.
h) Vevő tudomásul veszi és kifejezetten elfogadja, hogy raktáron nem lévő alkatrész,
illetve kizárólag egyedi megrendelésre beszerzett alkatrész esetében a
megrendelésen feltűntetett szállítási határidő és a vételár hozzávetőlegesen
került megállapításra tekintettel arra, hogy a szállítási határidő és a vételár az
alkatrész gyártójának illetve beszállítójának visszaigazolása függvényében
változhat, azzal, hogy Eladó köteles Vevőt a tényleges szállítási határidőről és
vételárról az alkatrész gyártója vagy beszállítója által adott visszaigazolása alapján
haladéktalanul tájékoztatni.
i) Amennyiben a gyártó vagy a beszállító érdekkörében felmerülő okból az Eladó a
megrendelt alkatrészt a megrendeléstől számított 90 napon belül sem tudja
átadni/szállítani vagy az alkatrész tényleges vételára a megrendelésben megadott
bruttó árhoz képest 25 %-ot meghaladja, akkor erről az Eladó a Vevőt e-mailben
haladéktalanul értesíti. Az értesítés alapján a Vevő választhat, hogy póthatáridőt
ad az Eladó részére, vagy – amennyiben a Vevő ezt nem kívánja – a Vevő jogosult a
Szerződéstől az Eladónak tértivevényes levélben megküldött írásbeli
nyilatkozattal elállni, azzal, hogy ebben az esetben a megrendelés és az elállás
közti időre a Vevő oldalán esetlegesen felmerülő elmaradt vagyoni előnyt Vevő
nem jogosult Eladóval szemben érvényesíteni.

III.II. Javításra vonatkozó árajánlat és megrendelés felvétel
a) Megrendelő a Szerződés tárgyául szolgáló alkatrész, vagy gépjárműelem pontos
megjelölésével, amennyiben a javítandó alkatrészen, gépjármű elemen azonosító
számok rendelkezésre állnak, az azonosítószámok megjelölésével és
megrendelési igényének közlésével ajánlatot tesz az Szolgáltató részére a
Szerződés megkötésére.
A Megrendelő vételi ajánlatára Szolgáltató szóbeli érdeklődés esetén nyomban
válaszol és rendelkezésre bocsátja a Megrendelő részére a ,,Megrendelőlap”
elnevezésű, Szolgáltató honlapján is elérhető formanyomtatványt.
Amenyiben Megrendelő nem személyesen jár el a javítási szolgáltatások
megrendelése esetén, úgy Megrendelőnek ki kell töltenie és alá kell írnia a
,,Megrendelőlap” elnevezésű, Szolgáltató honlapján is elérhető
formanyomtatványt, vagy amennyiben a megrendelőlap bármely okból nem áll
rendelkezésre, úgy a megrendelési igény minden lényeges tartalmi elemét
magában foglaló nyilatkozatot és azt vagy személyesen kell átadja Szolgáltatónak,
vagy meg kell küldenie Szolgáltató részére (megküldés alatt értendő az e-mail is),
azzal, hogy ily módon teszi meg Megrendelő a vételi ajánlatát.
b) Amennyiben Megrendelő Szolgáltatót árajánlat tételre hívja fel, úgy Szolgáltató
minden esetben rögzíti az általa adott árajánlatban, hogy mennyi ideig tartja fenn
ajánlati kötöttségét, azzal, hogy ennek elmaradása esetére a Szolgáltató által
adott árajánlat legfeljebb 30 napig érvényes.
c) Megrendelő megrendelését a Szolgáltató a teljesítéssel, vagy a megrendelés
írásbeli (ide értendő az e-mail is) visszaigazolásával fogadja el. A számla kiállítása
pótolja a megrendelés visszaigazolását. A szerződés akkor jön létre, amikor a
Szolgáltató megrendelői ajánlatot elfogadó nyilatkozatáról a megrendelő
tudomást szerez, illetve, amikor a nyilatkozat a Megrendelőhöz megérkezik.
Szolgáltató alkalmazottai – a kisebb jelentőségű módosítások kivételével – nem
jogosultak olyan szóbeli kiegészítő megállapodások megkötésére vagy szóbeli
ígéretek tételére, amelyek az írásbeli megrendelés tartalmát meghaladják.
d) A Szerződés tárgyául szolgáló alkatrészt, vagy gépjárműelemet Megrendelő
cikkszámmal vagy az adott gépjármű alvázszámának megadása mellett szöveges
megnevezéssel köteles megjelölni. Amennyiben a Megrendelő kizárólag a
megrendelt javítással érintett alkatrész cikkszámát közli, a cikkszám
helyességéért a felelősség Megrendelőt terheli, ha pedig a Megrendelő az
alkatrészt megnevezi, akkor a cikkszám beazonosításhoz szükséges adatok (pl.
alvázszám) helyes megadásáért felel. Utóbbi esetben a cikkszámot a Szolgáltató
azonosítja be, melynek megfelelőségéért Szolgáltató felel, feltéve, hogy a
Megrendelő által előzőek szerint megadott adatok helyesek, a valósággal
egyezőek. A javítással érintett alkatrész beazonosításához szükséges adatok
Megrendelő általi téves megjelöléséből eredő károk és többletköltségek kizárólag
a Megrendelőt terhelik, azokkal kapcsolatban csereigényt és egyéb igényeket nem
terjeszthet elő a Megrendelővel szemben tekintettel arra, hogy Megrendelő nem
vizsgálja és nem is vizsgálhatja a megrendelési igény indokait.
e) Megrendelő a megrendelési igényével egyidejűleg köteles közölni a Szolgáltatóval
a Szolgáltató által felújított, javított alkatrészek átvételének módjára vonatkozó
választását, amely lehet személyes átvétel a Szolgáltató székhelyén vagy
telephelyén, valamint postai úton történő szállítás. Kiszállítás átvételi mód
választása esetén Megrendelő köteles ennek költségét az alkatrész vételárának
megfizetésével egyidejűleg megtéríteni a Szolgáltató részére. Amennyiben
Megrendelő a személyes átvétel lehetőségét választja, azonban nem ő, mint
megrendelő kívánja átvenni az általa megrendelt javítással, felújítással érintett
alkatrészt, gépjárműdarabot, úgy a Megrendelő érdekében átvevő részére
Szolgáltató csak a Megrendelő által kitöltött és átvételre kiterjedő meghatalmazás
alapján adja át a megrendeléssel érintett felújított, javított alkatrészt /
gépjárműdarabot.
f) Megrendelő tudomásul veszi és kifejezetten elfogadja, hogy amennyiben a
felújításhoz, javításhoz raktáron nem lévő alkatrész, illetve kizárólag egyedi
megrendelésre beszerzendő alkatrészre van szükség, úgy a megrendelésnél
feltűntetett vállalási határidő és a vállalkozói díj hozzávetőlegesen kerül
megállapításra tekintettel arra, hogy a szállítási határidő és a vállalkozói díj az
esetlegesen beszerzendő alkatrész gyártójának illetve beszállítójának
visszaigazolása függvényében változhat, azzal, hogy Szolgáltató köteles
Megrendelőt a tényleges szállítási határidőről és vállalkozói díjról az alkatrész
gyártója vagy beszállítója által adott visszaigazolása alapján haladéktalanul
tájékoztatni.
g) Amennyiben a gyártó vagy a beszállító érdekkörében felmerülő okból a Szolgáltató
a megrendelt javítást, felújítást a megrendeléstől számított 90 napon belül sem
tudja teljesíteni vagy az alkatrészjavítás/felújítás tényleges vállalkozói díja a
megrendelésben megadott bruttó árhoz képest 25 %-ot meghaladja, akkor erről a
Szolgáltató a Megrendelőt e-mailben haladéktalanul értesíti. Az értesítés alapján
a Megrendelő választhat, hogy póthatáridőt ad a Szolgáltató részére, vagy –
amennyiben a Megrendelő ezt nem kívánja – a Megrendelő jogosult a Szerződéstől
a Szolgáltatónak tértivevényes levélben megküldött írásbeli nyilatkozattal elállni,
azzal, hogy ebben az esetben a megrendelés és az elállás közti időre a Megrendelő
oldalán esetlegesen felmerülő elmaradt vagyoni előnyt Megrendelő nem jogosult
Szolgáltatóval szemben érvényesíteni.
h) A megrendelést a Szolgáltató megfelelő szakirányú / szakmai ismeretekkel,
jártassággal rendelkező szakembere / munkavállalója veszi fel a Szolgáltató
telephelyén.
Megrendelőnek, illetve meghatalmazottjának a gépkocsi esetleges okmányait,
vagy a felújításra, javításra alkatrészt átadó és a megrendelést aláíró természetes
személyt kell tekinteni, azzal, hogy amennyiben megrendelő nem személyesen
adja le megrendelését, úgy a megrendelő nevében és érdekében a
meghatalmazottja csak a megrendelő által adott meghatalmazás útján járhat el a
megrendelés megtételekor, alkatrész javításra, felújításra történő átadásakor.
i) A megrendelés felvételekor rögzíteni kell a megrendelő által közölt adatokat, a
tapasztalt hibajelenséget és az igényelt szolgáltatást, továbbá a megrendelő
adatai közül legalább a megrendelő nevét és lakcímét/székhelyét, az átadott
alkatrész / járműelem esetleges sérüléseit. Szolgáltató csak olyan megrendelés
teljesítését vállalhatja, amely az adott alkatrész típusra vonatkozó
karbantartási/javítási technológiáknak megfelel.
j) Szolgáltató a megrendelő írásban előterjesztett kérésére és felelősségére –
műszaki szükségmegoldásra is vállalkozhat. Az így elvégzett munkákra a
Szolgáltató sem jótállást, sem szavatosságot nem vállal.
A javítási megrendelés felvételét követően a munkafelvevő a javításra átadott
alkatrészt, gépjármű elemet megvizsgálja és amennyiben lehetséges a szükséges
beméréseket követően meghatározza a szolgáltatás technikai kivitelezésének
módját. Szolgáltató rögzíti, hogy javítási, karbantartási munkát a szakszerű
munkavégzésre tekintettel csak a szükséges bemérési folyamatok elvégzését
követően vállal, továbbá, hogy a szolgálatás elvégzésére konkrét árajánlatot, csak
abban az esetben tud adni, ha a javítandó egység szétbontása, tisztítása és
bevizsgálása megtörtént, azzal a kikötéssel, hogy a javítás során felmerülő
esetleges költségek a javítás árát növelhetik.
Amennyiben a Megrendelő által a rendelkezésére bocsátott alkatrészekre,
gépjárműelemekre vonatkozóan Megrendelő
a) a Szolgáltató előzetes pontos hibafelmérésének igénybevétele nélkül kívánja
elvégeztetni a javítási, felújítási munkákat Szolgáltatóval, és / vagy
b) Megrendelő kizárólag egy általa állított valós / vélt hibajelenség javíttatását
kéri
azokat Szolgáltató csak Megrendelő kifejezetten írásbeli utasítására és a
megrendelő felelősségére vállalja, továbbá az így elvégzett munkákra Szolgáltató
sem jótállást, sem szavatosságot nem vállal.
k) A munkafelvevő az előzetes bemérések elvégzését követően rögzíti a
munkamegrendelő lapon:
- az elvégzendő szolgáltatások megnevezését,
- előzetesen becsült ellenértékét kivéve, ha jótállás vagy szavatosság körében
történik a javítás
- munka elvégzésének várható időpontját, azzal, hogy vállalási határidőt
Szolgáltató csak tájékoztató jeleggel tud adni, és amennyiben nem került
eltérő rendelkezés rögzítésre, úgy a várható javítási idő legfeljebb 60 nap.
- a fizetés módját és a számlafizető adatait, azzal, hogy a bemérés, bevizsgálást
követő végleges árajánlat minden esetben tartalmazza a bevizsgálás, a javítás és
az alkatrészek árát.

IV. Szerződés teljesítése

IV.I. Szerződés teljesítése alkatrész értékesítés esetén
a) Azon alkatrészek esetében, amelyek Eladónál raktáron vannak, az átadás-átvétel
személyes megrendeléskor a Szerződés létrejöttével egyidejűleg történik, telefonos
megrendelésnél pedig Vevő választása szerint a Vevő vagy átveszi az alkatrészt az
Eladó székhelyén/telephelyén, vagy Eladó azt postára adja a Vevő részére, azzal,
hogy az alkatrész megrendelőlapot Vevő kitöltve előzetesen megküldte e-mail útján
Eladó részére.
b) Raktáron nem lévő alkatrész, illetve kizárólag egyedi megrendelésre beszerzett
alkatrész megérkezését, Eladó rendelkezésére állását követően Eladó rövid úton (e-
mailben, faxon vagy telefonon) értesíti a Vevőt az átvétel lehetőségéről, illetőleg
postai szállítás igénylése esetén Eladó feladja azt a Vevő által megadott címre.
Amennyiben Vevő a személyes átvételi módot választotta, azonban raktáron levő
alkatrész esetén a Szerződés létrejöttétől, raktáron nem lévő alkatrész, illetve
kizárólag egyedi megrendelésre beszerzett alkatrész esetén az átvételi lehetőségről
szóló értesítéstől számított 30 napos határidőn belül nem veszi át az alkatrészt,
Eladó jogosult azt a Vevőnek kipostázni, feltéve, hogy a Vevő a megrendeléssel
egyidejűleg előre kifizette a megrendelt alkatrész(ek) ellenértékét. Az Eladó általi
postázással a teljesítés szabályszerűen megtörténik az Eladó részéről. Ebben az
esetben Eladó jogosult a felmerült postaköltséget a Vevőre terhelni, Vevő pedig
köteles azt megtéríteni az Eladó részére.
Amennyiben Vevő az átvételi lehetőségről szóló értesítéstől számított 30 napos
határidőn belül nem veszi át az alkatrészt és a megrendelt alkatrész(ek) ellenértékét
sem fizeti ki előre az Eladónak, abban az esetben Eladó jogosult a Szerződéstől a
Vevőnek tértivevényes levélben megküldött írásbeli nyilatkozattal elállni, és azt
követően az alkatrész(eke)t harmadik személy részére értékesíteni.
c) Felek rögzítik, hogy az alkatrészekhez kapcsolódó kárveszély a Vevőnek történő
átadással, vagy az alkatrészek postára adásával száll át a Vevőre.
d) Vevő a megrendelt alkatrészek vételárát raktáron levő alkatrészek esetén a
megrendeléssel vagy az átvétellel egyidejűleg köteles teljes egészében banki
átutalással (eltérő rendelkezés hiányában legfeljebb 8 napos fizetési határidős
utalás) vagy készpénzben/bankkártyával kiegyenlíteni, raktáron nem levő alkatrész,
illetve kizárólag egyedi megrendelésre beszerzett alkatrész esetén pedig Vevő a
vételárat a megrendeléssel egyidejűleg köteles előre utalással vagy
készpénzben/bankkártyával maradéktalanul megfizetni
e) Előre utalás esetén az alkatrész átadása, illetőleg annak postai úton történő
megküldése kizárólag a megrendelés teljes ellenértékének (vételár és/vagy
szállítási költség) Eladó pénzforgalmi számláján való jóváírását követően történhet.
Banki átutalással történő utólagos fizetésre kizárólag az Eladó és a Vevő közötti, erre
irányuló külön írásbeli megállapodás alapján van lehetőség. Ez utóbbi esetben Vevő
a vételárat a külön megállapodásban rögzített határidőben, utólag köteles
megfizetni Eladó részére. Eladó az értékesítéssel kapcsolatos számlát az alkatrész
átadásával egyidejűleg adja át a Vevőnek, illetőleg postázza azt részére az
alkatrésszel együtt.
f) A vételár késedelmes megfizetése esetén Vevő köteles a Ptk. 6:48. §-a szerinti
késedelmi kamatot, illetve a Ptk. 8:1. § 4. pontja szerinti vállalkozásnak minősülő
Vevő a Ptk. 6:155. §-a szerinti késedelmi kamatot és behajtási költségátalányt fizetni
az Eladó részére.

IV.II. Szerződés teljesítése javítás, felújítás, karbantartás esetén
a) Amennyiben a Megrendelő gépjárművet, így nem csupán az alkatrészt hagyja a
Szolgáltató birtokában a javítás elvégzésére tekintettel, úgy a gépjárművekben,
hagyott személyes tárgyakért és egyéb vagyontárgyakért a Szolgáltató nem
vállal felelősséget és ezekről a tárgyakról leltárjegyzéket sem készít.
A javításra történő leadás előtt Megrendelő köteles a gépkocsiban beüzemelt
riasztót, rablásgátlót és egyéb nem gyári eredetű biztonságtechnikai
berendezést kikapcsolni, vagy hatástalanítani, illetve amennyiben ez nem
lehetséges, akkor tájékoztatni a munkafelvevőt a berendezés kezelésének
megfelelő módjáról. Amennyiben a kezelésről adott tájékoztatás nem
megfelelő és emiatt a berendezés, vagy a gépkocsi meghibásodik, Megrendelő
Szolgáltatóval szemben igényt nem támaszthat.
b) Amennyiben az alkatrész, vagy gépjárműdarab munkába vétele után
megállapítást nyer, hogy a jármű javításának / felújításának / karbantartásának
költsége a megrendelés felvételekor megadott értékhatárt 10%-al meghaladja,
Szolgáltató köteles Megrendelőt a javítás módosított ellenértékéről
tájékoztatni e-mailben, vagy egyéb módon. A javítást, felújítást csak
Megrendelő írásbeli visszaigazolását követően szabad elvégezni. Megrendelő
írásbeli visszaigazolásaként a Szolgáltató az e-mailben történő visszaigazolást
is elfogadja.
c) Megrendelő külön kérésére Szolgáltató köteles részletes árajánlatot készíteni,
melynek költségét a javítási munkadíj tartalmazza. Amennyiben a Megrendelő
a javítást nem rendeli meg, a hiba-megállapítás, bemérés, szétbontás és az
árajánlat készítés ellenértékét (legfeljebb az árajánlat nettó értékének 3%-a, de
legkevesebb 20.000,- Ft + ÁFA) az alkatrész elvitelét megelőzően köteles
megfizetni.
d) Ha a javítás során szolgáltató olyan további hibát fedez fel, mely:
- a megrendelt munkával nincs összefüggésben, de a rendeltetésszerű
használatra kihatással lehet, vagy
- a felfedezett hiba a megrendelt munkával összefüggésben van ugyan, de
annak kijavításával a szolgáltatás várható legmagasabb díjaként
meghatározott összeget meghaladná a végösszeg, köteles a hiba
felfedezéséről és az ezzel kapcsolatos ellenértékről, valamint az új vállalási
határidőről a megrendelőt e-mailben vagy más módon haladéktalanul
értesíteni. A felfedezett hiba kijavításával kapcsolatos munkát csak külön
megrendelésre végezheti el szolgáltató.
Ha a megrendelő a fentiek szerint nem rendeli meg a rendeltetésszerű
használatra kihatással lévő, szükséges javítást, Szolgáltató köteles írásban
felhívni a Megrendelő figyelmét arra, hogy az alkatrész, gépjárműelem ily
módon történő változatlanul hagyása a rendeltetésszerű, üzemszerű
használatot akadályozhatja, és ennek tudomásulvételét a Megrendelő
aláírásával köteles igazolni.
Amennyiben a Megrendelő rendelkezésére nem a kiszerelt alkatrész, vagy
gépjárműelemet adja át javításra, felújításra, hanem az alkatrész kiszerelését
is a Szolgáltató végzi, és ebben az esetben a Szolgáltató a megrendelt javítási /
felújítási munkák elvégzése során esetlegesen nem fedezi fel az alkatrészben,
gépjárműelemben már meglévő, a megrendelt javítással, felújítással össze
nem függő hibát, hiányosságot, és ezen Szolgáltató által fel nem fedezett
hibából eredően a gépjármű / gép rendeltetésszerű használata akadályozottá
válik, úgy ezen hibából, hiányosságból eredő nem rendeltetésszerű
működésért Szolgáltató nem felelős.
Szolgáltató rögzíti, hogy amennyiben az alkatrész kiszerelést is szolgáltató
végzi el, úgy semmi esetre sem felel a gépjármű - a kiszerelt alkatrésszel össze
nem függő - hibajelenségeiért, károsodásért.
Amennyiben a megrendelt javítás, felújítás elvégzését előre nem látható egyéb
ok akadályozza, azt a Megrendelővel haladéktalanul, de még a vállalási
határidő lejárta előtt e-mailben vagy más módon közölni kell, azzal, hogy a
vállalt munka határidőben történő nemteljesítése okán Szolgáltató - a
fogyasztókkal kötött szerződéseket kivéve – felelősségét kizárja, vele szemben
semmilyen kártérítési, vagy egyéb igény nem érvényesíthető a jelen pont
szerinti késedelembe esése kapcsán, amennyiben tájékoztatási
kötelezettségének a fenti határidőben eleget tett.
Szolgáltató rögzíti, hogy amennyiben a jelen pontban foglaltak szerint
Szolgáltató a vállalási határidőt 30 napot meghaladóan sem tudja tartani, úgy
Szolgáltató külön nyilatkozattal kötbérfizetési kötelezettséget vállalhat
Megrendelő felé, azzal, hogy a Szolgáltató által vállalt kötbér mértéke nem
lehet magasabb a nettó vállalási díj 10%-nál.
Szolgáltató rögzíti, hogy a jelen pontban foglalt Szolgáltatói késedelemmel
összefüggő kötbérfizetésre vonatkozó szabályozás nem azonos azzal az
esettel, amennyiben Szolgáltató a javításhoz / karbantartáshoz / felújításhoz szükséges alkatrész gyártó, vagy
beszállító érdekkörében felmerült okból nem tudja a vállalási időben
teljesíteni. Ebben az esetben a jelen Vállalási Szabályzat III.II.g) pontja az
irányadó.
e) Szolgáltató a javításra, felújításra, karbantartásra átadott alkatrészekben, vagy
annak tartozékaiban a megrendelés teljesítése során okozott esetleges
sérülések kijavításán felül, az ezt meghaladó felelősségét kizárja, vele
szemben semmilyen kártérítési vagy egyéb igény nem érvényesíthető a jelen
pont szerinti károkozás kapcsán.
Az eladott, vagy javított alkatrészek, részegységek beszerelését a Vevő csak a
konkrét munkára szakképzettséggel rendelkező szakemberrel végezheti, illetve
végeztetheti. A beszerelést végző szakembernek ismernie kell a beszereléshez
szükséges adatokat, információkat, rendelkeznie kell a szereléshez szükséges
célszerszámokkal, tudnia kell használni a célszerszámokat, és be kell tartania
a technológiai sorrendet és utasításokat. Amennyiben Vevő, illetve Megrendelő
az előző bekezdésben rögzített feltételeknek nem tesz eleget, és a
szakszerűtlen, vagy szaktudással nem rendelkező szerelő általi beszerelést
követően hibás teljesítésre vonatkozó követeléseket támaszt a Szolgáltatóval
szemben, úgy Szolgáltató a hibás teljesítésért fennálló felelősségét kizárja,
továbbá vele szemben semmilyen a jelen ponttal összefüggő kártérítési vagy
egyéb igény nem érvényesíthető.

V. Export értékesítés
Külföldi ügyletek során az ÁFA nélküli, Európai Uniós számla kiállítását az
Eladó feltételekhez köti. A feltételek célja, a határátlépés tényének
bizonyíthatósága az adóhatóság felé, melyre vonatkozóan Eladó külön
legalább külön nyilatkozat aláírását követelheti meg Vevőtől / Megrendelőtől,
vagy azok érdekében eljáró személytől.

VI. Az elkészült alkatrész kiszolgáltatása, számlázás, fizetés
Szolgáltató a javítás/karbantartás/felújítás elkészültéről e-mailben, vagy más módon
értesíti a Megrendelőt. Amennyiben a Megrendelő az értesítéstől számított 8 napon belül
az alkatrészt nem veszi át, Szolgáltató nettó 3.000,- Ft / nap összegű tárolási díj
felszámítására jogosult a tárolás költségeként, amely az elvégzett munka készre
jelentésétől az alkatrész / járműdarab átvételéig tartó időszakra jár Szolgáltató részére.
Megrendelő abban az esetben is köteles a tárolási díj megfizetésére, amennyiben a
javítás/karbantartás/felújítás – a Szolgáltató helytállási kötelezettségének teljesítése
során, vagy bármely egyéb okból – vállalkozói díj felszámítása nélkül történt.
A felújított / karbantartással érintett / javított alkatrészt, vagy amennyiben a Szolgáltató
az alkatrészek gépjárműből történő kiszerelésére is vállalkozott a gépjárművet a
Szolgáltató telephelyén a megrendelőnek, vagy annak kell kiszolgáltatni, aki a
megrendelő által részére adott meghatalmazást bemutatja, azzal, hogy mind az
átvételkor személyesen eljáró megrendelőtől, mind pedig különösen az átvételre
meghatalmazottja részéről Szolgáltató követelheti a javítási megrendelőlap (munkalap)
megrendelő részére átadott példányának bemutatását. Az átvételkor a Megrendelő,
vagy, amennyiben meghatalmazott jár el az átvételkor a
meghatalmazott köteles a visszakapott alkatrészt, vagy gépjárművet és leltárba vett
tartozékait ellenőrizni és esetleges kifogásait, alkatrészben tapasztalható hiányokat,
kártérítési igényét haladéktalanul írásban bejelenteni. Utólagos, azaz az alkatrész / motor
átvételét követő reklamációt a leltárba vett tartozékokra, személyes tárgyakra és egyéb
vagyontárgyakra, továbbá a javításra átadott gépjármű javítással össze nem függő hibáira,
károsodására vonatkozóan Szolgáltató nem tud figyelembe venni, illetve az átadást
követően a Megrendelő által átadott és átvett alkatrész(ek)ben / motorban tapasztalható
hiányokra vonatkozóan Vállalkozó felelősséget nem vállal, ebből eredő minden fajta
kártérítési kötelezettségét kizárja.
A kicseréléskor kiszerelt (használt, régi) alkatrészeket a motor vagy javított alkatrész
átadása után már nem tároljuk, ne keressék, nem vállalunk rá felelősséget stb.
Amennyiben a Szolgáltató fogyasztónak minősülő Megrendelővel kötött vállalkozási
szerződése keretében alkatrészek javítására / felújításra / karbantartásra vállal
kötelezettséget, úgy az elvégzett munkáról kiállított számla jótállási jegynek minősül,
melyet külön kérés nélkül át kell adni a kijavított alkatrésszel együtt a Megrendelőnek,
azzal, hogy a számlán, vagy a számlához csatolt külön ívű jótállási jegyen, a jótállásra
vonatkozó feltételek feltüntetésre kerülnek.

A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
- a Szolgáltató nevét és címét
- az elvégzett munkát, a felhasznált alkatrészeket, anyagokat,
- a szolgáltatás díját
- a Megrendelőt a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének
feltételeit, határidejét, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy amennyiben
a Megrendelő fogyasztónak minősül, jogvita esetén a megyei (fővárosi)
kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testület eljárást
kérelmezheti,
- az alkatrész, gépjárműelem, vagy gépjármű Megrendelő részére történő
visszaadásának időpontját
Szolgáltató rögzíti, hogy az alkatrész, vagy gépjármű Megrendelő részére történő
legkorábbi visszaadásának időpontja – főszabályként – a számla keltének napja.
A jótállásból eredő jogok a jótállási jeggyel / számlával érvényesíthetőek.
Kijavítás iránti igény teljesítésekor a Szolgáltatónak a jótállási jegyen vagy ahhoz csatoltan
fel kell tüntetnie:
- a kijavítási igény bejelentésének és a kijavításra történő átvételnek vagy – helyben
történő kijavítás esetén – a kijavítás megkezdésének az időpontját
- a hiba okát és a kijavítás módját, továbbá
- az alkatrész, vagy gépjármű fogyasztó részére történő visszaadásának vagy a
kijavítás befejezésének időpontját.
Amennyiben a Szolgáltató a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának
különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó jövedéki terméket
(különösen pl. Motorolaj) használt fel a megrendelő gépjárművének javítása, illetve
karbantartása során, avagy ezen javító/karbantartó tevékenységével összefüggésben
szolgáltató a megrendelő részére jövedéki terméknek minősülő terméket értékesít, az
ennek ellenértékéről kiállított számla – tovább értékesítés esetén - a jövedéki termék
származásának igazolására nem alkalmas. Ugyanez vonatkozik a megrendelő által a
szolgáltató telephelyén lévő kiszolgáló helyiségben vásárolt jövedéki termékekkel
kapcsolatban átadott blokkra és számlára is.

A javítás során lecserélt alkatrészek (kivéve a jótállás, vagy szavatosság keretében végzett
javításokat) a Megrendelő tulajdonát képezik, azokat - a Megrendelő kifejezett kérése
alapján - az alkatrésszel / javítással érintett gépjárművel együtt részére ki kell adni, ide
nem értve azt az esetet, amennyiben Szolgáltató / Eladó az alkatrész
javítására/felújítására/karbantartására ún. cseredarab Megrendelő, vevő általi
biztosítása mellett vállal kötelezettséget.

Amennyiben a kicserélt hibás alkatrészre igényt tart, ezen nyilatkozatát a javítási
megrendelőlapon kell feltüntetni. Megrendelő erre vonatkozó igénye esetén a kicserélt
hibás alkatrészt köteles a gépjármű átvételével egyidejűleg birtokba venni és elszállítani,
ellenkező esetben Szolgáltató jogosult azt megsemmisíteni, illetve selejtezni.
Az elvégzett szolgáltatásról kiállított számla ellenértékét – eltérő megállapodás / kikötés
hiányában – az alkatrész vagy gépjármű átvétele előtt készpénzben kell megfizetni.
A Szolgáltató a Megrendelő által javításra átadott alkatrész, vagy gépjármű kiadását a
javítási díj, illetve a javítást követően felszámított tárolási díj megfizetésének időpontjáig
zálogjoga alapján jogosult megtagadni.
Közösségi ügyletek esetén a nem magánszemély Megrendelő köteles a cégadataiban
vagy a meghatalmazott személyében bekövetkezett változásról a Szolgáltatót
haladéktalanul írásban értesíteni. Ennek elmulasztásából származó, a Szolgáltatót ért
minden kárt a Megrendelő köteles megtéríteni.

VII. Szavatosság és jótállás alkatrész értékesítés esetén
Hibás teljesítés; szavatosság; jótállás
Hibás teljesítés
A teljesítés akkor hibás, ha a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban előírt,
és a szerződésben meghatározott követelményeknek. A „teljesítés ideje” leggyakrabban
a vásárlás ideje, amennyiben azonban csak később kerül átadásra a megvásárolt termék,
úgy ez esetben az átvétel időpontja minősül a teljesítés idejének, és a terméknek ekkor
kell hibátlannak, hiba-ok nélkülinek lennie.
A jótállás
A jótállás- közismert nevén a „garancia”- azt jelenti, hogy a jótállást nyújtó fél (Eladó vagy
megbízottja) a hibátlan teljesítésért olyképpen felel, hogy a jótállás időtartama alatt
felmerült minőségi kifogás esetén, a felelősség alól csakis akkor mentesül, ha bizonyítja,
hogy a hiba oka a teljesítés után, jellemzően a termék fogyasztó által történő nem
rendeltetésszerű használata vagy kezelése miatt keletkezett.
A jótállásnak két fajtája van: a jogszabályon alapuló, ún. kötelező jótállás, és a felek
megállapodásán alapuló, ún. szerződéses jótállás.

Szavatosság
A szavatosság azt jelenti, hogy az Eladó a termék hibájáért (pontosabban: a vásárláskor a
termékben már meglévő hiba-ok miatt bekövetkező hibáért) szavatossági felelősséggel
tartozik.
A szavatossági igények felmerülésekor a Vevőnek, illetve a Megrendelőnek kell
bizonyítania, hogy a meghibásodást rejtett, vagy gyártási hiba okozta.

Szavatossági jogok
Akár szavatosságra, akár jótállásra hivatkozik a Vevő, illetve a Megrendelő, hibás teljesítés
esetén Őt négyféle szavatossági jog illeti meg: a kijavítás/ a kicserélés/ az árleszállítás/ a
vételár visszatéritési igény (elállás).
a) A Szerződés tárgyául szolgáló eredeti gyári alkatrészekre a gyártó által
meghatározott feltételek szerinti, importőr által vállalt jótállás terjed ki. Az
alkatrész jótállás keretében történő kicserélése esetén a jótállás az eredetileg
értékesített (kicserélt) alkatrészre vonatkozó határidőig áll fenn. A jótállás
időtartama (a jótállási idő) az alkatrész Vevő részére történő átadásával kezdődik.
b) Vevő az alkatrész meghibásodását köteles haladéktalanul bejelenteni az
Eladónak. Vevő a közlés késedelméből eredő minden kárért felelős. Vevő
tudomásul veszi, hogy a hibának a jótállás keretében történő kijavításáról Eladó az
importőr, illetve a gyártó bevonásával és előzetes hozzájárulása alapján dönt,
amelyhez az Eladó kötve van. A hibás alkatrészt az Eladó köteles – az
importőr/gyártó mindenkori alkatrész-garanciára vonatkozó szabályozását,
valamint döntését, illetve a gazdaságosság és a gyorsaság szempontjait
figyelembe véve – díjmentesen kijavítani vagy kicserélni.
c) A jótállási igények érvényesítését különösen az alábbiak zárják ki:
- a meghibásodott alkatrészt rendeltetésellenesen használták, módosították,
rendellenes kopási vagy elhasználódási jeleket mutat, illetve annak
karbantartása nem a szervizelési előírásokban rögzített feltételek szerint
történt;
- az alkatrészt a gyártó, az importőr vagy az Eladó által nem engedélyezett módon
változtatták meg;
- a panaszolt hibajelenség természetes kopás vagy elhasználódás
következménye;
- a hiba szakszerűtlen kezelésre, rendeltetésellenes vagy túlzott igénybevételre (pl.
versenyen történő használat, oktatásra használt gépjármű), közlekedési
balesetre, elemi kárra, helytelen tárolásra vagy egyéb, az átadás után
keletkezett okra vezethető vissza;
- nem engedélyezett vagy nem megfelelő, illetve szennyezett üzemanyagok,
adalék- és kenőanyagok használata;
- a Vevő nem tesz eleget a kárenyhítési kötelezettségének, és ezzel további
meghibásodást okoz;
- a meghibásodást követően a Vevő vagy harmadik személy az Eladó általi
megvizsgálását megelőzően megbontja, átalakítja, vagy javítja az alkatrészt.
d) Nem terjed ki továbbá a jótállás különösen a következőkre:
- olyan (következmény)károk, melyek az alkatrész helytelen, rendeltetésellenes
használatával kapcsolatosak (pl. karbantartás hiánya, rossz minőségű olaj
használata, balesetek, stb.);
- olyan kopó- és karbantartási alkatrészek (pl. szűrők.) cseréje, amelyek rendes
körülmények között is kopásnak/elhasználódásnak vannak kitéve, és a jármű
rendes üzemeltetési költségébe tartoznak - kivéve, ha anyaghiba miatt válik
szükségessé ezek cseréje;
- olyan alkatrészek, szerelvények, melyekről hiányzik a gyári azonosító;
- olyan alkatrész, fődarab-egység, amelyet nem eredeti gyári alkatrészek
felhasználásával javítottak
e) Eladó nem köteles a megjavított vagy kicserélt alkatrész meghibásodásával
összefüggésben felmerülő következménykárokat (vagyonban keletkezett egyéb
kár és elmaradt vagyoni előny), ezzel kapcsolatos kiadásokat, többletköltségeket
a Vevő részére megtéríteni, így különösen, de nem kizárólagosan pl. kieső
fuvarfeladat, és annak következtében keletkező bármilyen anyagi hátrány,
veszteség.
Eladó nem köteles továbbá azon következménykárok megtérítésére sem, amelyek
a meghibásodott alkatrész olyan jellegű (tovább)használatából adódnak, amely
feltételezhetően súlyosbította a hibát.
Eredeti gyári alkatrészek esetében Eladó a gyártó által megtéríteni vállalt körben és
mértékig téríti meg a Vevőnél felmerült károkat.
A jelen fejezet pontjaiban, illetve a gyártó által meghatározott jótállási feltételekben
foglaltaktól való esetleges eltérésre az Eladó által gyakorolt méltányosság alapján – az
importőr, illetve a gyártó véleményének kikérését követően, előzetesen jóváhagyásával –
kivételes, egyedi esetekben van lehetőség.
A méltányosság gyakorlása feltételhez köthető. A méltányosság gyakorlása Eladó
kizárólagos jogkörébe tartozik, az számára nem kötelező, és erre tekintettel Vevő annak
elmaradásával összefüggésben semmilyen igényt nem támaszthat az Eladóval szemben.
Vevő – így amennyiben a vevő fogyasztónak minősül, de nem személygépjármű alkatrészt
vásárol, vagy vevő nem minősül fogyasztónak - a teljesítéstől számított hat hónapos
elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági jogait, tekintettel az Eladó által a jelen
ÁSZF / Vállalási szabályzatban szerződéssel vállalt jótállásra.
Az alkatrész szavatosság keretében történő kicserélése esetén a szavatossági igények
érvényesítésére nyitva álló eredeti határidő nem hosszabbodik meg.
Jelen fejezetben foglaltaktól eltérően fogyasztónak minősülő Vevő esetében az
alkatrészre vonatkozó szavatossági és kártérítési felelősségre a Ptk. rendelkezéseit kell
alkalmazni.
Ezen felül fogyasztónak minősülő Vevő esetében a 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet
alapján az ott rögzített jogvesztő határidőn belül Eladó kötelező jótállással tartozik,
kizárólag akkor, amennyiben személygépjármű tartozéka, vagy alkatrésze az
értékesítés tárgya. (jogszabályon alapuló kötelező jótállás)
A jótállás időtartama (a jótállási idő) az alkatrész Vevő részére történő átadásával
kezdődik.

VIII. Szavatosság és jótállás javítás, felújítás, karbantartás esetén
Szolgáltató az általa elvégzett javításért mind a felhasznált anyagok, mind a munka
tekintetében felelősséggel tartozik.
Szolgáltató az általa elvégzett szolgáltatásokért
a) fogyasztónak minősülő megrendelővel kötött – az ÁFA-t és az anyagköltséget is
magában foglalóan – 20.000,- Ft-ot meghaladó ellenértékű, az alkatrészek /
gépjárműelemek javító-karbantartó szolgáltatására vonatkozó vállalkozási
szerződések esetén 6 hónapos szerződéses jótállást vállal (tekintettel arra, hogy
a 249/2004. Korm. rendeletben foglalt személygépkocsi karbantartást és javítást
Szolgáltató nem végez, így jogszabály alapján kötelező jótállásra sem köteles)
b) fogyasztónak nem minősülő Megrendelővel kötött vállalkozási szerződések esetén
a jelen vállalási szabályzatban foglalt feltételek szerinti 6 hónapos szerződéses
jótállást vállal.
Az igényérvényesítés alapját fizetős javítás esetén a javításról kiállított számla, jótállás,
vagy kellékszavatosság keretében végzett javítás esetében a javítási munkalap képezi.
Fizetős javítás estén a Szolgáltató a munkára 6 hónap jótállást vállal.
A jótállási határidő mind fogyasztónak, mind pedig fogyasztónak nem minősülő
megrendelő esetén az elvégzett szolgáltatással érintett dolog megrendelő részére történő
átadásának napjával kezdődik.

Nem érvényesíthető a javítással, karbantartással, felújítással szembeni jótállási igény
különösen, ha:
a) az alkatrészt a megrendelő bocsátotta Szolgáltató rendelkezésére
b) a hiba természetes elhasználódás következménye
c) természetes elhasználódás miatt a beszabályozás sikertelen
d) a Szolgáltató által felújított, javított, vagy karbantartott alkatrészt a felújítást,
javítást, vagy karbantartást követően rendeltetésellenesen használták,
módosították, rendellenes kopási vagy elhasználódási jeleket mutat, illetve annak
karbantartása nem a szervizelési előírásokban rögzített feltételek szerint történt,
az ezek miatt bekövetkező hiba, rendellenes működés alapján
e) a Szolgáltató által felújított, javított, vagy karbantartott alkatrészt a Szolgáltató
által nem engedélyezett módon változtatták meg;
f) a panaszolt hibajelenség természetes kopás vagy elhasználódás következménye
g) a hiba szakszerűtlen kezelésre, rendeltetésellenes vagy túlzott igénybevételre (pl.
versenyen történő használat, oktatásra használt gépjármű), közlekedési balesetre,
elemi kárra, helytelen tárolásra vagy egyéb, az átadás után keletkezett okra
vezethető vissza;
h) nem engedélyezett vagy nem megfelelő, illetve szennyezett üzemanyagok, adalék-
és kenőanyagok kerültek felhasználásra a javítást, karbantartást, felújítást követő
Megrendelő részére történő átadást követően
i) a Megrendelő nem tesz eleget a kárenyhítési kötelezettségének, és ezzel további
meghibásodást okoz;
j) a meghibásodást követően a Vevő vagy harmadik személy az Eladó általi
megvizsgálását megelőzően megbontja, átalakítja, vagy javítja az alkatrészt.
Nem terjed ki továbbá a jótállás az elvégzett javításra, felújításra, karbantartásra,
amely:
- olyan (következmény)károkból ered, melyek az alkatrész helytelen,
rendeltetésellenes használatával kapcsolatosak (pl. karbantartás hiánya,
rossz minőségű olaj használata, balesetek, stb.);
- olyan kopó- és karbantartási alkatrészek (pl. szűrők.) cseréjéből ered, amelyek
rendes körülmények között is kopásnak/elhasználódásnak vannak kitéve, és a
jármű rendes üzemeltetési költségébe tartoznak - kivéve, ha anyaghiba miatt
válik szükségessé ezek cseréje;
Szolgáltató nem köteles a javítással, felújítással, karbantartással érintett vagy
kicserélt alkatrész meghibásodásával összefüggésben felmerülő
következménykárokat (vagyonban keletkezett egyéb kár és elmaradt vagyoni
előny), ezzel kapcsolatos kiadásokat, többletköltségeket a Megrendelő részére
megtéríteni, így különösen, de nem kizárólagosan pl. kieső fuvarfeladat, és annak
következtében keletkező bármilyen anyagi hátrány, veszteség.
Szolgáltató nem köteles továbbá azon következménykárok megtérítésére sem,
amelyek a meghibásodott alkatrész olyan jellegű (tovább)használatából adódnak,
amely feltételezhetően súlyosbította a hibát.
A Szolgáltató által elvégzett szolgáltatásokra és az általa forgalmazott alkatrészekre,
anyagokra az alábbi szavatossági szabályok vonatkoznak a jótállási időn túl:
A Szolgáltató / Eladó hibásan teljesít, ha a szolgáltatott / eladott dolog a teljesítés
időpontjában nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott
tulajdonságoknak. E tényt a megrendelő / vevő köteles hitelt érdemlően bizonyítani.
Hibás teljesítésnek minősül a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelése is, ha a
szerelés szerződéses kötelezettség, és azt a szolgáltató végezte el.
A Szolgáltató hibás teljesítésért felelősséggel tartozik. (kellékszavatosság)
A Szolgáltató mentesül a szavatossági felelősség alól, ha a megrendelő a hibát a
szerződés teljesítésének időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett. Mentesül a
Szolgáltató a szavatossági feltétel alól akkor is, ha a hiba a megrendelő által adott anyag
hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a megrendelőt
figyelmeztette.

Hibás teljesítés esetén a megrendelő
I. elsősorban – választása szerint – kijavítást, vagy kicserélést követelhet, kivéve,
ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha a
szolgáltatónak a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva
aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a
szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a
szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a
megrendelőnek okozott kényelmetlenséget,

II. ha sem kijavításra, sem pedig kicserlésére nincs joga, vagy ha a szolgáltató a
kijavítást, vagy kicserélést nem vállalta, vagy -e kötelezettségének nem
tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást kérhet vagy
elállhat a szerződéstől
Jelentéktelen hiba miatt nincs elállásnak helye. Elállás esetén köteles a Megrendelő /
Vevő a Szolgáltató / Eladó az elállásig bejelentéséig felmerült költségeit megtéríteni.
A megrendelő a választott szavatossági jogáról másikra térhet át. Az áttéréssel okozott
kárt köteles a szolgáltatónak megtéríteni, kivéve, ha az áttérésre a Szolgáltató
magatartása adott okot, vagy az áttérés egyébként indokolt volt.
A Vevő / Megrendelő a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb
időn belül köteles kifogásait a szolgáltatóval / eladóval közölni.
A megrendelő / vevő részére az igényérvényesítésre nyitva álló határidő – amennyiben
nem fogyasztói szerződés keretében történt a szolgáltatás nyújtása – a teljesítés
időpontjától számított egy év, míg a megrendelő / vevő részére az igényérvényesítésre
nyitva álló határidő – amennyiben fogyasztói szerződés keretében történt a
szolgáltatás nyújtása – a teljesítés időpontjától számított két év, azzal, hogy a Fogyasztó
és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a
teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés
időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével
összeegyeztethetetlen.
A fentiekben foglaltak szempontjából fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy
üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

A fogyasztó mind a VII. mind pedig a VIII. pontban foglaltakra vonatkozóan:
a) köteles a meghibásodást haladéktalanul bejelenteni Szolgáltatónál / Eladónál
b) felelős a közlés késedelméből eredő kárért
c) a jótállási igényét a jótállási jeggyel / számlával érvényesítheti.

A Szolgáltató jelen vállalási szabályzata keretében vállalt szerződéses jótállására
tekintettel (VII. és VIII. pontban foglaltak), a Szolgáltató a Megrendelő jótállási igényéről
jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti különösen, de nem feltétlenül
kizárólagosan:

a) a fogyasztó (vevő/megrendelő) nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy
hozzájárul a jegyőzkönyvben rögzített adatainak rendeletben meghatározottak
szerinti kezeléséhez,
b) a fogyasztó (vevő/megrendelő) által érvényesíteni kívánt igényt
c) az elvégzett javító-karbantartó-felújítási szolgáltatás megnevezését
d) az alkatrész átadásának vagy üzembe helyezésének időpontját,
e) a hiba bejelentésének időpontját,
f) a hiba leírását
g) a jótállási igény rendezésének módját, vagy az igény, illetve az az alapján
érvényesíteni kívánt jog elutasítása esetén annak indokát, továbbá
h) az arról szóló tájékoztatást, hogy a fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó
(vevő/megrendelő) melyik békéltető testülethez fordulhat.

Ha a jótállási igény rendezésének módja a fogyasztó (vevő/megrendelő) igényétől
eltér, ennek indoklását a jegyőzkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyv másolatát
haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó (vevő/megrendelő) rendelkezésére kell
bocsátani.
Szolgáltató a jegyzőkönyv-felvételi és átadási kötelezettségét a javítási megrendelőlap
(munkalap) 1. példánya másolatának Megrendelő részére való átadása útján is
teljesítheti.
Amennyiben a reklamáció okát a megrendelő által elfogadott határidőn belül a
Szolgáltató alkatrészhiány miatt megszüntetni nem tudja, úgy arról a megrendelőt e-
mailben vagy más módon tájékoztatja és újabb határidőt jelöl meg.

IX. Tulajdonjog fenntartása
Amennyiben a Vevő, illetve Megrendelő a Ptk. értelmében gazdálkodó szervezetnek
minősül, az Eladó az általa eladott áru tekintetében minden, a Vevővel, illetve
Megrendelővel ápolt üzleti kapcsolatból eredő követelésének kiegyenlítéséig fenntartja
tulajdonjogát (tulajdonjog-fenntartással terhelt áru). Amennyiben az árut más, nem az
Eladó tulajdonát képező tárgyakkal együtt dolgozzák fel, vagy szerelik be, akkor az Eladó
az áru számlaértéken, és a más tárgyak beszerelésének időpontjában eladási áron
számított értékének arányában tulajdonrészt szerez az új termékben. A feldolgozással,
vagy beszereléssel keletkező termék tulajdonjog-fenntartással terhelt árunak minősül. A
Vevő, illetve Megrendelő az új terméket a tőle elvárható gondossággal köteles őrizni. A
Vevő, illetve Megrendelő visszavonható jogosultsággal rendelkezik az áru szokásos üzleti
forgalomban történő tovább értékesítésére. A Vevő, illetve Megrendelő minden, a
vásárlójával szembeni, a tovább értékesítésből eredő jövőbeli követelését az összes
mellék jogosultsággal együtt- beleértve az esetleges egyenlegköveteléseket- a beépített
alkatrész és tulajdonjog-fenntartással terhelt áru számlaértékének mértékéig, minden
további külön nyilatkozat nélkül, biztosítékul, az Eladóra engedményezi. Amennyiben a
tulajdonjog-fenntartással terhelt árut tovább értékesítik, akkor a Vevő, illetve Megrendelő
a többi követeléshez képest elsőbbségét az Eladóra engedményezi a teljes vételár
követelésből, az eladót megillető részt. A Vevő, illetve Megrendelő köteles megadni az
eladó részére, a Vevő, illetve Megrendelő ügyfelével szembeni jogai érvényesítéséhez
szükséges információkat, és köteles kiadni az ehhez szükséges iratokat. A Vevő, illetve
Megrendelő nem jogosult a tulajdonjog-fenntartással terhelt árut, a saját
raktárkészletével szétválaszthatatlanul összekeverni. A tulajdonjog-fenntartás
fennállásának időszaka alatt a Vevő, illetve Megrendelő az árut nem adhatja zálogba, vagy
nem ruházhatja át a tulajdonjogot. Ha a Vevő, illetve Megrendelő a tulajdonjog-
fenntartással terhelt áruval kapcsolatos felelős őrzési kötelezettségeinek nem tesz
eleget, vagy fizetési késedelembe esik, az Eladó az áru kiadását követelheti. A Vevő, illetve
Megrendelő harmadik személy által fogganatosított elzálogosítás, lefoglalás, egyéb
rendelkezés, vagy beavatkozás esetében, köteles a harmadik személyt, az Eladó
tulajdonjogáról tájékoztatni, és haladéktalanul értesíteni az Eladót.

X. Vegyes rendelkezések
Amennyiben a hivatkozott jogszabályokban meghatározott jótállásra irányadó
értékhatárok változnának, jelen Vállalási Szabályzatra / ÁSZF-re kifejezett módosítás
hiányában is a mindenkor érvényes értékhatárok az irányadók.
A felek által postai úton, tértivevényes levélben küldött nyilatkozat a tértivevényen
feltüntetett átvételi időpontban minősül kézbesítettnek. Amennyiben a címzett fél
egymás után kétszer is elmulasztja átvenni a neki címzett küldeményt, az a postai
küldemény második sikertelen kézbesítésétől számított 5. munkanapon kézbesítettnek
minősül. Amennyiben a postai úton megküldött levél ,,elköltözött”, vagy a ,,címzett
ismeretlen” jelzéssel érkezik vissza, továbbá, ha a címzett az átvételt megtagadja, a levél
a kézbesítés megkísérlésének napján minősül kézbesítettnek.
Szolgáltató / Eladó rögzíti jelen Vállalási Szabályzatában / ÁSZF-ben, hogy a Ptk.
rendelkezéseit kiegészítve a másik félnek küldött írásbeli felszólítás az elévülést
megszakítja, amelynek következtében az elévülés újra kezdődik, amely kikötést
Megrendelő / Vevő jelen Vállalási Szabályzat / ÁSZF ismeretében történő
szerződéskötésével kifejezetten elfogadja.
Szolgáltató és Megrendelő megállapodnak, hogy amennyiben a jelen vállalási szabályzat
bármely rendelkezése érvénytelen, hatálytalan, vagy azzá válik, úgy az nem eredményezi
a jelen Vállalási Szabályzat / ÁSZF, illetve az ennek alapján létrejött vállalkozási szerződés
teljes érvénytelenségét, vagy hatálytalanságát. Amennyiben a felek az érvénytelenségi
okot utólag kiküszöbölik, a vállalkozási szerződés a megkötésének időpontjára
visszamenő hatállyal érvényessé válik.
Jelen vállalási szabályzat szolgáltató székhelyén / telephelyén – Megrendelők által
hozzáférhető módon – kerül kifüggesztésre, továbbá nyilvánosan hozzáférhető a
Szolgáltató / Eladó honlapján (www.2tm.hu), mellyel Szolgáltató / Eladó lehetőséget ad
arra, hogy a megrendelés előtt annak a Vállalási Szabályzat / ÁSZF tartalmát, a Vevő,
illetve a Megrendelő megismerhesse.

XI. Bírósági joghatósági kikötés
A jelen Vállalási Szabályzat / ÁSZF alapján kötött szerződések során az alkalmazandó jog
a magyar jog, külföldi cégekkel folytatott ügyletek, és külföldre történő szállítások
esetében is.
Jelen Vállalási Szabályzat / ÁSZF 2025. március 24. napjától visszavonásig
érvényes.
Kelt: Győrzámoly, 2025.03.24.
“2T+M” Kft.
Szabó Tibor Ügyvezető